Hiánylexikon (1.)
Anakronizmus Szándékos írói fogás, amelyet megfelelő történelmi ismeretek hiányában alkalmaz a szerző. Félve attól, hogy olyan fogalmakat talál használni, amelyek az adott korszakban már vagy még nem léteztek, szándékosan és nyilvánvalóan, lehetőleg sorozatosan megszegi a korhűség követelményét, azt a látszatot keltve, mintha ez nem hiányos tudásának a következménye, hanem írói koncepciójának a része lenne.
Athén Argosziak vissza-visszatérő álma: Athénba utazni – útlevél nélkül.
Argosz Megfelelőbb helyszín hiányában…
Ars longa, vita brevis Zseniális ember lehetett, aki feltalálta az időhiányt, amelyre azóta is előszeretettel hivatkoznak mindazok, akik egészen más okból mulasztanak el valamit elsajátítani vagy elvégezni.
Esszéregény Olyan írásmű, amelynek létrehozására akkor szánja magát az író, amikor egyetlen életképes története sincsen ahhoz, hogy valódi regényt írjon.
Fragmentum Az író számára a legkényelmesebb, az olvasó számára a legidegesítőbb közlési forma. Egyszerre hiányzik belőle az egész egysége és az epizód lezártsága. A fragmentum úgy ragad ki, hogy nem ragad meg. Legfeljebb az emlékezetünkben.
Hagyomány Ha rám erőltetik, megpróbálom lerázni magamról; ha el akarják venni tőlem, elkezdek ragaszkodni hozzá; ha rám sütik, ha megbélyegeznek, megszégyenítenek általa – akkor eggyé válok vele. Ha eggyé váltam vele, eltaszítom magamtól, hogy szabad lehessek.
Intertextualitás, hermeneutika, referencialitás A modern irodalomelmélet kulcsszavai. Előfordulási gyakoriságuk leghitelesebb mutatója a szakmai felkészültségnek. Szakdolgozatok, értekezések, monográfiák értékelésekor az elbíráló professzorok külön rubrikába jegyzik, hányszor fordulnak elő a munkában, majd a kapott számokat egyenként felszorozzák a Derrida-, Gadamer-, Chomsky- és Wittgenstein-idézetek számával, az egészet összeadják és elosztják a kézirat oldalszámával. Az így kapott úgynevezett SZE-Kulcs a szakmai megbízhatóság egyetlen hiteles fokmérője.
Írói koncepció Alkotói segédeszköz, amellyel a hiányzó tehetség hatékonyan pótolható.
Kegyelet A káröröm legkifinomultabb formája.
Kulcsregény Fantáziaszegény és félénk író olyan prózaműve, amelynek szereplőiben ráismerni egy vagy több kortársára. Nagyobb kreatív tehetséggel a megfigyelt prototípusokból igazi regényalakokat alkothatna, több bátorsággal pedig tényirodalmat művelhetne, ehelyett ezzel a köztes megoldással sikerül vérig sértenie azokat is, akik a regényt olvasva magukra ismernek és hiányosnak találják erényeik ábrázolását, és azokat is, akik megbántottan tapasztalják, hogy az ő alakjukat az író nem tartotta rögzítésre érdemesnek.
Nem létező könyv Az a könyv, mondja Foucault, melynek „mormolása besorakozik az összes többi közé – az összes többi után, az összes többi elé”.
Megvilágosodás Mozzanat, amikor átszakad pszichénk valamely gátja, és egy hiányzó tudattartam helyére váratlanul betör az az ismeret, amely az ösztönök és érzelmek szintjén már régen készen állt a tudatosulásra.
Sokoldalúság Annak az írónak a jelzője, akiből hiányzik az elhatározás és a kitartás ahhoz, hogy egyvalamit tökéletesen műveljen.
Szülőföld Az argosziak szóhasználatában a haza szinonimája. Valójában azonban a tényleges haza hiányának megnevezésére szolgáló kifejezés. Az itt élők valahogy úgy ragaszkodnak szülőföldjükhöz, mint önérzetes szegények a nincstelenségükhöz: ha már soha nem lehetnek gazdagok, akkor legalább magukévá szeretik az örökös nélkülözést.
