A Sellő a pecsétgyűrűn c. regény legendás alakja, Salgó Oszkár visszatér és raktáros lesz. Dexion néven küldött tömeges SMS-üzeneteivel megzsarolja és markába kaparintja a politikai elitet

salgo-oszkar.jpg

A Sellő a pecsétgyűrűn Berkesi András, az egykor igen népszerű és államilag alaposan támogatott magyar író izgalmas kalandregénye, amelyből emlékezetes film is készült a szocialista Magyarországon. Berkesi társadalmi szerepéről, az állambiztonsági szervek munkájában való dicstelen részvételéről itt most ne essék szó, állapítsuk meg csupán azt, hogy - mint a források megállapítják - sajátos, szenvedélyesen moralizáló írói alkata ebben a műfajban is megtalálja a számára megfelelő és a nyájas olvasót elragadó kifejezési formát. A sodróan izgalmas, kalandos események közepette szerzőnk igyekszik a regénybéli szereplőket minél árnyaltabban ábrázolni, gondot fordít cselekedeteik érzelmi és lélektani mozgatórugóira csakúgy, mint a társadalmi-politikai összefüggéseket minél világosabb feltárására, ami természetesen az akkori politikai vonalnak megfelelő didaktikus elemektől sem mentes. Ám kétségtelen, hogy a vonalasságot mintegy felülírva ezzel a módszerrel lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő olvasmányt nyújt ebben a regényében is. Ugyanakkor a korszellemnek megfelelően tisztán és világosan képes hangsúlyozni a szocreál jegyében fogant művektől elvárt úgynevezett társadalmi mondanivalót, nevezetesen azt, hogy hite szerint a legnagyobb bűn a nép, a társadalom ellen elkövetett bűncselekmény, a szocialista haza elárulása. Arról most ugyancsak hallgassunk bölcsen és mindent tudóan, hogy vajon volt-e Berkesi őrnagynak, az Államvédelmi Hatóság hírhedett vizsgálótisztjének a magyar nép nevében történő igazságosztáshoz etikai-morális alapja. A regényolvasás izgalmát és élvezetét nem feltétlenül kell ezzel a dilemmával megmérgeznünk

A könyvet 2010-ben adták ki utoljára, a kiadói szinopszis így kezdődik:

Berkesi András tudatosan vállalja, hogy társadalmi regényei mellett időnként ennek a „láthatatlan világnak” a harcát, összefüggéseit is ábrázolja, és megismertesse az olvasókkal. Ebben a regényében is arra hívja fel a figyelmet, hogy a múlt mennyire szervesen összefügg a jelennel, s hogy a múltban elkövetett gyengeségeinket és hibáinkat – ha nem számoljuk fel – az ellenség szándékainak és céljainak megfelelően felhasználhatja, s ebből emberi tragédiák születhetnek.

Néhány idézett a regényből:

Csak annak nehéz a ma és a holnap, aki nem mer szembenézni a múltjával.

 Az egyénnek meg tud bocsátani az ember, de az eszmének és a rendszernek nem.

Önök (...) egy olyan országban élnek, ahol a hivatalos szemléletet a marxista, materialista filozófia határozza meg, s az a furcsa, hogy ennek ellenére nagy idealisták.

A tudomány eredményeivel ölni és gyógyítani egyaránt lehet. Az a kérdés, hogy kik mire használják?

Nem szeretek a múltra emlékezni. Nem is érdekel már. Sajnálom azokat az embereket, akik nem tudnak felejteni.

Politika és becsület egymást kizáró fogalmak.

Az élet, barátom, az erősek harca a gyengék ellen. S akik megmaradnak a gyengék közül, erősek lesznek. Így fejlődik a világ.

Nem mindig volt ilyen, hogy úgy mondjam, nem szadistának született. Valamikor kellemes ember volt, figyelmes barát. Azt hiszem, a háború mámora tört ki rajta. Az a tudat, hogy a háború következtében élet-halál ura lett, megbolondította őt.

A nyomozás, kedves barátom, majdnem művészet. Kicsit matematika, kicsit sakkozás is. Türelemjáték.

A humor az élet sója, kedvesem.

Az elhárítás alfája és omegája a jól működő és érzékeny hálózat. Olyan, mint a pókháló. Csak mindig megfelelő időben kell kiépíteni, és utána türelmesen várakozni.

Anglia azért volt legyőzhetetlen évszázadokig (...), mert a titkosszolgálata két évvel előbbre dolgozott, mint a többiek, és mindig tudta, hogy mikor kivel kell szövetségre lépnie.

Tudták, hogy meghalnak, de nem beszéltek a halálról, nem vigasztalták egymást, nem mondtak reménykeltő szavakat, ösztönösen megérezték, hogy minden biztató szó most hazugság lenne, értelmetlen üres frázis, méltatlan hozzájuk.

Az alattomos emberek gyávák.

Az elérhető online források legtöbbje csupán ezt a tartalmi kivonat tartalmazza:

Borsy Kálmán az angol titkosszolgálatnak dolgozó Dr. Sávos irányításával harcol a német megszállók ellen. Schlicken, Gestapo-tiszt rájön, hogy Borsy ölte meg azt az embert, aki a letartóztatandók névsorát állította össze a németek számára.

Illetve angolul:

The Gestapo wants to to eliminate the Hungarian's counter-movement Borsy Kálmán fights against the Nazis. His uncle Dr. Sávos is also a member of the Hungarian counter-movement . Borsy kills the traitor Helmeczy (Schlicken 's friend ). But Schlicken ( Gestapo major) knows this so he captured Borsy and his girlfriend Káldy Mariann. The SS has beaten Káldy Mariann and Borsy Kálmán 's baby to death .But Borsy Kálmán

escaped with Salgó Oszkár ( secret agent ). After 20 years the mysterious Mr. Salamon wants to meet with Borsy Kálmán . But Borsy has no idea of who really Mr. Salamon is .....

Salgó Oszkár főfelügyelő visszatér

A csavaros eszű főfelügyelő szupertitkos feladattal visszatér 2015-ben az éppen a társadalmi kettészakítottság állapotában leledző Magyarországra. Szürke raktárosként helyezkedik el egy okostelefonokat forgalmazó boltban, de közben megpályázza a Történelmi Levéltár éppen megüresedett főraktárnoki posztját. Jól hamisított szakmai portfóliójának köszönhetően el is nyeri ezt a felelős beosztást és ezzel hozzáférést biztosít a maga számára olyan iratokhoz és adatokhoz, amelyekből nagy kreativitással és a rejtett, másik által fel nem ismert összefüggéseket feltáró kombináló készségével egy hatalmas különbejáratú információs birodalmat építhet fel. Két évvel később már markában tartja a kormányt és a fél parlamentet - mindenki retteg a Dexion néven rettegetté váló titokzatos zsarolótól, senkinek sincs fogalma arról, ki állhat a mindig csak SMS-ben jelentkező valaki mögött, aki valójában egy levéltári raktárban húzódik meg az összerakható fémpolcokból épített virtuális bunker védelmében. Azt meg végképp nem sejti senki, kik a megbízói Dexionnak. Talán a titkos háttérhatalom? Az UFÓk? Netántán a kérlelhetetlen és rettenthetetlen pirézek?

Kállay Labord Csavaros eszű Dexion avagy Salgó Oszkár visszatér című filmje hamarosan a mozikban. Főszereplő: Adelay B. Kroll - ezúttal férfiszerepben.

De előtte nézzük az előképet: 

A fenti jelenetben: Pécsi Sándor (Dalgó), Gregus Zoltán (ezredes), Kálmán György

A Latinovits Zoltán és Pécsi Sándor fémjelezte film adatai:

Stáblista:

rendező: 
Mihályfi Imre
író: 
Berkesi András
forgatókönyvíró: 
Liska Dénes
 
Semsei Jenő
 
Thurzó Gábor
operatőr: 
Kocsis Sándor
zene: 
Hidas Frigyes
vágó: 
Selmeczi Vera
 
 
szereplő(k): 
 
Borsy Kálmán
Latinovits Zoltán
Káldy Mariann
Szabó Tünde
Dr. Sávos
Várkonyi Zoltán
Schlicken
Kálmán György
Kara
Mensáros László
Vöröskőy
Major Tamás
Salgó
Pécsi Sándor
Judit
Tordai Teri
Ilonka
Halász Judit
Rózsi néni
Gobbi Hilda
Helmeczy
Somogyvári Rudolf

 

 

 

Emlékezetesnek mondható magyar film, krimi, kalandfilm

Keresőmarketing:

Könyvtárba, irattárba, raktárba kiválóan alkalmas, akasztós vagy csavaros kivitelben is beszerezhető, webáruházból megrendelhető fém polcrendszer, dexion állványzat. Irattartók és könyvek tárolására nagy teherbírásának köszönhetően kiválóan alkalmas. - A webáruház optimalizált honlapján számos további olvasmány található a Salgó-féle fémpolcokról és felhasználási területeikről:

magyar film, sellő a pecsétgyűrűn, salgó oszkár, csavaros salgó polc, csavarmentes dexion polcrendszer, keresőmarketing, irodalom, fém polcok a könyvtárban, hangoskönyv letöltés, online könyv, regény, magyar krimi, kalandfilm, kalandregény, berkesi andrás, pécsi sándor, pirézek, piréz identitás

Szerző: BDK  2015.10.07. 16:16

Címkék: keresőmarketing film könyv krimi regény irodalom pirézek salgó-polc mobil-marketing

A bejegyzés trackback címe:

http://konyvem.blog.hu/api/trackback/id/tr437947474