szembesules150.jpgÍrói előzmények

     Szerzőnk munkanaplójában öt opusz szerepel Szembesülés címmel. Az első dráma, a második kisregény, a harmadik novella, ezt az Előfogalmazások egy nagyregényhez c. szövegfolyam követi, és az ötödik maga a nagyregény. Valamennyi érdemes a behatóbb tanulmányozásra.

I. A drámakísérlet

     Mára megállapíthatatlan, valóban csupán kísérletről volt-e szó avagy a teljes mű is elkészült: az író archívumából csupán hat kéziratoldal került elő. E kevéske (ráadásul nem is összefüggő) szöveg aligha alkalmas a behatóbb elemzésre, ám annyi feltételezhető, Oresztész és Elektra történetének színpadi feldolgozása valószínűleg meghaladta az akkor huszonegy éves fiatalember alkotói erejét. Minden bizonnyal Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész életműve nemcsak inspiráló, hanem gátló tényezőként hatott. Talán a klasszikus elődök egyszerre magasztos és nyomasztó példájának a következménye, hogy – a későbbi feldolgozásoktól eltérően – a drámatöredék lapjain egyetlen mondatnyi átemelést sem találunk, amely az ógörög mesterek műveiből eredne. Mintha a szerző kínosan vigyázott volna arra, párbeszédeiben még véletlenül se csengjenek vissza a veretes időmértékes sorok. Szereplőit modern, kicsit talán túlzottan intellektuális nyelven beszélteti. Elektra például ilyeneket mond: „Míg gyerek vagy, a Család és az Iskola tekintélyelvűsége mint hegyezett cölöpöket, úgy veri le benned az evidenciákat, s te botorkálhatsz mindaddig közöttük, amíg emberfeletti felnőtt-munkával ki nem nyűvöd valamennyit, avagy egy nemes gesztussal fölibük nem emelkedsz, feloldódva egy magasabb rendű dialektika tágasságában”; vagy: „Meghasonlottságod nem annak a viszonyrendszernek a kialakulatlanságából veszi-e kezdetét, amelynek végpólusain szüleink jellemének szélsőségei szikráznak égő magnéziumként, elvakítva téged és mindazokat, akik készek feltételezni: az üdvözüléshez csak egyetlen, jellemünk irányultságával eleve kijelölt út vezethet?” stb. Oresztész meg szinte kizárólag aforizmákban és bölcseleti okfejtésekben beszél: „Az igazán szerencsés embert a sors szeszélye nem azáltal teszi kiváltságossá, hogy eleve veszélytelen röppályákra vezérli, hanem olyan módon, hogy mindig csak egyetlen hajszállal téríti el a személyes tragédiák fertőzött gócaitól”; „Nem hiszem, hogy alapvetően másképp alakult volna a világ sora akkor, ha a Jóisten helyett Lucifer mond vésőbe parancsolatokat Mózesnek. A szeretet és a gonoszság aránya nem változik a világban azáltal, hogy melyik kap legitimációt és melyik kerül törvényen kívülre. Ahogy a szeretet temploma tövében ott burjánzik a tiltott bűn és a fel nem számolható baj, úgy a gonoszság szentélye mellett is virágozna a tiltott erény és konspirálva ott szervezné titkos bandáit a kiirthatatlan szeretet”, „A Semmi két részből áll. Az egyiket úgy hívják, hogy Valami, a másikat úgy, hogy Isten.” Nyelvezeténél sokkal kevesebbet tudhatunk meg a mű dramaturgiájáról, csupán bizonyos utalások mutatnak arra: drámai összetűzések, katartikus megvilágosodások helyett a darabot bizonyos elméletek mind teljesebb kifejtése mozdítja előbbre, miközben a szereplők hatalmas fehér vásznakkal elválasztott üres terekben bolyonganak. Nehéz eldönteni, ez utóbbi elképzelésnek volt-e valamilyen köze az Esztergályos Károly rendezte Szerelmem, Elektra c. Gyurkó-darab televíziós adaptációjának színpadképéhez, illetve •••|

II. A kisregény

     A kettes számú Szembesülés, amelynek kéziratát, a szerző meghagyása szerint, Zigmálly Yonathán őrizte meg az utókor számára, mindössze egyetlen évvel született később a drámakísérletnél. A 37 gépírásos oldalt kitöltő írás műfaj-megjelölése a szerző munkanaplójában: kisregény. Ha el is fogadjuk e meghatározást, hozzá kell tennünk: sokkal inkább a későbbi nagyregény vázlatával, hosszúra nyúlt szinopszisával van dolgunk, amely kiegészül néhány fejezet kidolgozott előfogalmazásával. (Meg kell említenünk, ezek a szöveg-előképek általában – talán tömörségük, prózaibb hangvételük, természetesebb mondataik okán – művészileg erőteljesebbeknek tűnnek, mint a végső változatban olvasható, gyakran túlbonyolított megfogalmazások.) Csaknem készen kapjuk a tíz évvel későbbi nagyregény szerkezetét is, bár a tagolódás itt lazább, esetlegesebb.

     Kevésbé árnyaltan bontakozik ki e korai verzióban Agamemnon és Egiszthosz ellentéte is: túlontúl sok az emocionális elem, a tetten érhető elfogultság. Oresztész itt mintha még elfogadná a méltatlan választás kényszerét és a maga számára érvényesebbnek tekintené az egyik magatartásformát a másiknál. A végső változat e tekintetben sokkal tárgyilagosabb.

III. A novella

     A hármas számú kísérlet egyetlen korabeli publikáció formájában maradt fenn: a New Mirror közölte az Ároni Tóbiás által szerkesztett Rózsaszél rovatban. A szerző az öt évvel a dráma-próbálkozás után keletkezett művet novellaként iktatta munkanaplójába. Ez a besorolás problematikus, ugyanis e harmadik mutáció nehezen tekinthető önálló műnek, s ha mégis, műfaját esetleg így lehetne meghatározni: „Kulcsmondatok egy megírandó regényhez”. Mert hát miről is van szó?! A szerző nagyrészt nominális és tőmondatokra redukálta korábbi szövegét és elhagyott belőle minden cselekményt, minden kitérőt. Amennyire csak képes volt, lecsupaszította a lényeget, megfosztotta minden felszíni jelenségtől, és sűrítményét elvont kategóriák tégelyeibe löttyintette. Ez a tizenkét kéziratoldalnyi tömör szöveg egyszerre visszataszító és megkapó. Esztétikai érzékünk inkább elriad, tudományos kíváncsiságunk ellenben vonzódik. Az írás a maga nemében rút és ijesztő, mint egy csontváz, ám alkalmas arra, hogy tanulmányozva megértsük: miként működik a test, ha izmok, inak, bőr és szőrzet fedi el a megtartó vázat. E végsőkig redukált szöveg legtöbb mondatát – ha szétszórva is – megtaláljuk a nagyregényben. Az itt következő fragmentumok például betűhíven épültek be a későbbi műbe: „Rövidülő csókok, hosszabbodó levelek. A kétely rohamai. Lebomló szerelem, szakadó szálak. Megreped a föld és a lélek kifekélyesedik. Hamvaiba hulló repülés, a Főnix ígérete nélkül. Irreverzibilis elmagányosodás”; és: „Mögöttes motivációk. Miértek miértjei. Boncasztalon a világ. Az ok-okozat egyeduralma. De mindez önmagáért. Elemzés az elemzésért. Viviszekció okozta lelki orgazmus. Még, még! Le a mélybe. A gyökerekig. Az alapállapotú elemekig”. Nos valóban, mintha „alapállapotú elemeket”, lecsupaszított kulcsszavakat és mondatpremisszákat kapnánk, amelyek egyenként vannak felfűzve egy bonyolult viszonyrendszer meredező vázára.

IV. Előfogalmazások egy nagyregényhez

     Az összefoglaló cím alá különféle szövegtöredékeket iktatott a szerző. Ezek korántsem mutatnak egységes képet. Akad köztük befejezett, ám sosem publikált novella (Püladésszel a repülőn; Angyalgödör), prózavers (Örökrend; Campus Stella, The Night Ride Across the Caucasus, Az önmagát olvasó könyv), visszafelé forgatott filmre emlékeztető eseményleírás (Felébredni Korinthoszban), oldalakat olvashatunk Oresztész naplójából és leveleiből, találunk feljegyzéseket, aforizmákat, szószedeteket, 2-3 változatban is megírt epizódokat, magyarázatokat, egyes elkészült vagy feltételezett részletekhez írt értelmezéseket, kommentárokat, széljegyzeteket, kiegészítéseket. A Előfogalmazások egy részét a szerző utólag beépítette regényébe (általában átalakított formában), más részüket erre nem találta érdemesnek.

     A külön dossziékban tárolt anyag tartalma és elrendezése a kutatóban időnként azt a kényszerképzetet ébreszti, mintha a szerző kifejezetten erre a célra, későbbi filológiai vizsgálódás számára készítette volna. Sőt: mintha a szöveggyűjtemény egyes darabjai nem is előfogalmazások lennének, hanem a már kész műhöz utólag kreált és hozzárendelt adalékok. Bizonyítékok inkább. Annak igazolására, hogy a nagyregény alapos írói felkészülés után született.

Szerző: BDK  2015.10.07. 19:45 Szólj hozzá!

Címkék: könyv regény részlet szembesülés

A bejegyzés trackback címe:

http://konyvem.blog.hu/api/trackback/id/tr567947970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.